|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 64 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bereczki Kinga 2000. szeptember 21.Csíkszeredában bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. A társaság elnöke Beder Tibor (Csíkszereda), alelnöke Fülöp Dénes (Marosvásárhely), titkára Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy). Az Alapítólevélben megfogalmazták tevékenységük alapelveit. "A Magyarok Székelyföldi Társasága (MSZT) független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának." A társaság a székelyföldi magyar összefogás egyik intézménye, igyekszik elősegíteni a székelyföldi kisrégiók kulturális és szellemi egységét. A Székelyföldön élő 730 000 magyarnak saját szülőhelyén kell megtalálnia boldogulását, kiharcolnia kollektív jogait. Az MSZT feladatának tekinti a szórványmagyarság nyelvi és kulturális védelmét is. Tevékenységi körébe tartoznak az időszakos tanácskozások, konferenciák, rendezvények, találkozók, és kiadványok megjelentetése. /Beder Tibor, az MSZT elnöke: Bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./2002. augusztus 9.A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kompromisszummal született meg néhány éve: a román tagozat beindítása volt a magyar nyelvű felsőoktatás kialakításának feltétele Háromszéken. Ez megtörtént. A magyar nyelvű felsőoktatást elősegítő, kihelyezett tagozatot adminisztráló és az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelő személy nem tud magyar nyelven eligazítást adni. Azonban jogi problémát is érint: az iratkozók megtévesztése, félretájékoztatása. Az 500 000 lejes iratkozási díj befizetése után derül ki, hogy a jelentkező által megjelölt oktatási formára (látogatás nélküli) a kihelyezett tagozat erre a tanévre nem kapott engedélyt. Miért nincs távoktatási tagozata az egyetemnek? Egy ilyen korlátozás sok embert érint. Ez hosszú távon a háromszéki magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztásához vezethet, hiszen a jelentkezők alacsony száma indokolttá teszi a kihelyezett tagozat felszámolását. Ugyanakkor egyre-másra jönnek létre a román állami vagy magánegyetemek kihelyezett tagozatai Kovászna megyében. Az RMDSZ-nek át kell tekinteni a felnőttképzés helyzetét, hogy jelentőségének megfelelő súllyal foglalhassák bele abba a stratégiai elképzelésbe, amely a magyarság szülőföldön való megmaradását hivatott megerősíteni. /Bereczki Kinga igazgató, Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy: Magyar nyelvű felsőoktatás Háromszéken - korlátozással? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2003. március 29.Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./2004. szeptember 29.Az 1995-ben megalakult sepsiszentgyörgyi Euro Center Amőba Oktatási Központ vezetője, Bereczki Kinga matematikatanár a felnőttoktatás Kovászna megyei úttörője. A központ elsődlegesen informatikai képzésre szakosodott. Általában öt-hatszázan vesznek részt egy három hónapos tanfolyamon. Kovászna, Hargita és Brassó megyében tevékenykednek. A számítógépes képzés mellé felsorakoztak a menedzsmentet és idegen nyelveket oktató programok. Jelenleg huszonnégy alkalmazottjuk van, hét állandó, a többiek bedolgozók. Az ECDL-minősítés az Európai Unió által elismert, a számítógépek kezelésére vonatkozó minősítés. A minősítés megszerzése kötelező a közigazgatásban és a szolgáltatásokban dolgozók számára. Kilencven százalékban magyar nyelven folyik náluk a képzés. A hallgatók mind magyarul, mind román nyelven letehetik a tanfolyam elvégzését igazoló szakvizsgát. Mire Romániában is beindult az ECDL-program, az Amőbánál már nagyon sok hallgató rendelkezett ECDL-bizonylattal. Saját tulajdonú, kétemeletes ingatlanban zajlik az oktatás, informatikai termekkel, konferenciateremmel. Az Amőba nemzetközi szabványok szerinti PITMAN-vizsgaközpont is. Országos szinten az első helyezést értek el a tavaly októberben Brassó-Pojánán megtartott konferencián a kb. 150 ECDL nemzetközi vizsgaközpont közül. Több száz Kovászna és Hargita megyei tanár és diák részesült náluk ingyenes képzésben informatikai tanfolyamokon, ahol ECDL-diplomát kaptak. /Czompó János: Székelyföldi felnőttképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. november 11.Sepsiszentgyörgyön is fenyőfaültetéssel kezdte kampánygyűlését a Magyar Polgári Szövetség. Bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es jelöltek. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató a székelyföldi autonómia elmúlt évszázados történelmi állomásairól szólt. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke és képviselőjelöltje nov. 9-ét rendhagyó napnak nevezte, hiszen először történt meg, hogy a magyarság egy nagyon fontos ügyében, a kettős állampolgárság kérdésében az RMDSZ és az MPSZ egységes álláspontot képviselt. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a szenátori lista vezetője az autonómia lényegéről szólt, Bereczki Kinga képviselőjelölt, a háromszéki lista vezetője az MPSZ programját ismertette. /Farkas Réka: Az autonómiatörekvésekre helyezték a hangsúlyt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2004. november 17.Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat. Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2004. november 26.Erdély több nagyobb városában szervezte meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt a gyertyás felvonulást, amellyel a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét kívánta támogatni. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze nov. 25-én este. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel fejezve ki, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság ügyét ők is támogatják. A Kossuth-szobornál Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke olvasta fel az MPSZ Albert Álmos polgármesterhez intézett felhívását, amelyben a polgári szövetség azt kéri, a városi tanács tűzze napirendre az autonómia-referendumot. „Nem testvéreink ellen harcolunk, hanem szabadságunkért, magyarságunkért és boldogulásunkért. Mindannyiunkért, itt Székelyföldön” – hangsúlyozta beszédében Bereczki Kinga, az AP-képviselőlista vezetője. Szatmárnémetiben elmaradt a tervbe vett fáklyás felvonulás. Az MPSZ Szatmár megyei szervezete ugyanis nem kért időben engedélyt a hatóságoktól az utcai megmozdulásra, a rendőrség azzal fenyegette meg Hegedűs Pál megyei elnököt, hogy több millió lej pénzbírságot rónak ki a szervezetre, amennyiben mégis felvonulnak a város régi főterén. /Farkas Réka, Pesek Attila: Gyertyák égtek az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./2006. december 15.Az a célunk, hogy egy erős, jól működő szervezet alakuljon – hangoztatta december 13-án Bereczki Kinga, a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) alakuló ülésén, melyen elnökké választották. Az alapító közgyűlésen a megye 17 civil szervezete képviseltette magát. Az új testület munkáját szakterületenként megválasztott, kilencfős igazgatótanács irányítja, köztük két alelnök, Gaál Sándor és Nemes Előd. /(mol): Civilek Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./2007. április 20.Kettős célt szolgál a Civil nap – hangsúlyozta Bereczki Kinga a CIVEK (Civilek Háromszékért Szövetség) elnöke április 19-én azon a fórumon, amelyen a szervezet első nyílt napját tartotta. A szervezetek forrásigénye szempontjából nagy jelentőséggel bír a személyi jövedelemadó két százaléka, amelyet minden adófizető közvetlenül juttathat el. Emellett rögtönzött kiállításon, illetve multimédiás ismertetők révén bemutatkozott a meghívásnak eleget tevő tucatnyi szervezet. Kiadták a CIVEK első füzetét, amelyben a tizenöt alapító tagszervezet célkitűzéseit, tevékenységét ismertették. /(Fer-): Szervezkednek a civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./2007. augusztus 20.A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója egyik kiemelt szakmai programja Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szakközépiskola dísztermében zajlott, ahol a nemrég alakított Civek ― Civilek Háromszékért Szövetség tartotta első konferenciáját. A konferencia azt kívánta körüljárni, miként kapcsolódjanak be a hazai civil szervezetek az uniós vérkeringésbe úgy, hogy a globalizációs folyamatokban az itteni közösségek sajátos értékei se csorbuljanak ― fogalmazott Bereczki Kinga, a Civek elnöke. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány vezetője a szervezetek hosszú távú, hatékony működésének jellemzőit sorolta fel, Bakk Miklós egyetemi tanár arról beszélt, milyen negatív következménye volt annak, hogy a romániai magyarság forrásmegosztása nem történt meg, a civil szervezetek által elérhető pénzek java részéről a politika dönt. Az eseményre elkészült a közel száz háromszéki civil szervezet első katalógusa. /Ferencz Csaba: Hálóban a közösségért (Civek konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./2007. október 1.Gróf Batthyány Lajos GTP Ifjúsági Klub nyílt Sepsiszentgyörgyön az Amőba Eurocenter Oktatási Központ Csíki utcai épületében. Romániában ez az első, GTP- (General Teenager Project) program keretében megvalósult klub. Az avatószalagot a díszvendég, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan vágta el. Az Amőba-központ már hét éve részese a nemzetközi GTP-programnak. Mostani megvalósítása első az országban, iskolai tevékenységen kívüli ifjúsági klubot hozott létre az Amőba Alapítvány. Szeptember 28-án, az avatóünnepségen Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány elnöke, az oktatási központ vezetője mondott beszédet. Kónya Ádám művelődéstörténész Batthyány Lajos emlékét idézte fel. /Szekeres Attila: / Batthyány-klub nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./2008. január 31.Új elnököt választott a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, és döntöttek arról is, hogy az új testület tiszte lesz levezetni a szervezet Magyar Polgári Párttá alakulását. A leköszönő öttagú elnökség nevében Fazakas Tibor tartotta a tevékenységi beszámolót. A közgyűlés megválasztotta az új vezető testületet: az elnök Bálint József mérnök-vállalkozó lett, alelnök: Bereczki Kinga, Kovács István unitárius lelkész, Pethő István és Fazakas Tibor. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, február második felében véglegesítik listáikat, és csak azután hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket. Az MPSZ egyébként egész Sepsiszéken megújul. /Farkas Réka: Párttá alakul a szövetség (Tisztújítás a sepsiszentgyörgyi MPSZ-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./2008. február 8.A civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) támogatja elnökét, Berecki Kingát politikai szerepvállalásában. Bereczki Kingát múlt héten választották meg a párttá alakuló MPSZ sepsiszentgyörgyi alelnökévé. Berecki Kinga azért vállalta az alelnöki megbízatást, mert bízik benne, segíteni tud, hogy megfelelő emberek kerüljenek a helyi és megyei önkormányzatba. /Farkas Réka: Civilek és a politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./2008. december 18.Ha 2007 a nekiindulás éve volt, 2008 pedig a szervezeti megerősödésé, akkor 2009 remélhetőleg a kibontakozás esztendeje lesz a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) számára – jelentette ki Bereczki Kinga, az ernyőszervezet éves közgyűlésén. Bemutatták a Háromszéki Civil Katalógust, majd újabb tagszervezetek csatlakozásáról döntöttek, és megválasztották a szervezet elnökségét. Bereczki Kinga felsorolta az eddigi eredményeket, többek között a kéthavonta megrendezett civil kerekasztalt, amelyen önkormányzati vezetőkkel találkoztak, megemlítette a pályázatíró képzéseket, a Szent György-napok alatt felállított civil sátrat, a Háromszék napilapban indított Civil híradó rovatot. Szeretnék létrehozni a CIVNET hálózatot, amely folytonos kommunikációt tenne lehetővé a civil szervezetek között. A Háromszéki Civil Katalógust Nemes Előd alelnök, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. A tavalyi, első kiadáshoz képest az idei bővült, közel kétszáz háromszéki szervezet adatait tartalmazza. A CIVEK vezetői tisztségét a következő két évben is Bereczki Kinga fogja betölteni. A nyolc új egyesülettel immár megközelíti a negyvenet a CIVEK tagszervezeteinek száma. /Farcádi Botond: Teret a civileknek (CIVEK-közgyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./2008. december 20.A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ szót emel a szólásszabadság korlátozása ellen, és csatlakozik a Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet felhívásához. Határozottan elutasítják a szólásszabadság korlátozásának minden formáját. Elítélik a Háromszék napilap ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket, és felhívják a figyelmet, hogy ez az a lap, amely a háromszéki polgárok számára az olvasói leveleken, álláspontokon keresztül a lakosság igényeit, sérelmeit is nyilvánosságra bocsátja, ezáltal válik a háromszéki polgárok lapjává. A tiltakozó nyilatkozatot Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke írta alá. /Civilek a Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./2009. február 13.A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a tényből, – hogy az erdélyi magyar közösség érdekében tevékenykedő politikai és civilszervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselné; – hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politikai szervezetek közötti tartós és biztonságos egyezség; – hogy szükség van a magyar közösség autonómia-törekvésének töretlen képviseletére; – hogy védelmezni kell a magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; – hogy a magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott a történelem viszontagságait elszenvedve; – hogy képes legyen megteremteni a fennmaradását és fejlődését biztosító feltételeket; javasoljuk egy Erdélyi Magyar Konvent sürgős létrehozatalát. Az Erdélyi Magyar Konvent lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, részérdekeken felülemelkedve jogosult volna olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, amelyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céltételezésein, amely érdemben és jogosan képviselheti az erdélyi magyarság közös érdekeit. Az Alakuló Konventre meghívást kapnak az: – az egyházak vezetői, vagy azok megbízottai; – az RMDSZ; – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – a Székely Nemzeti Tanács; – a Magyar Polgári Párt; – civilszervezetek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kriza János Néprajzi Társaság, regionális civil fórumok-szövetségek stb.). Az Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekében működik. MCSZESZ Igazgató Tanácsa: dr. Bodó Barna elnök, Bereczki Kinga alelnök, Varga Zoltán alelnök, Somai József, Szabó Izolda, Szenkovics Dezső. /Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./2009. november 2.Első alkalommal gyújtottak egy-egy gyertyát minden kőkereszt tövében a sepsiszentgyörgyi köztemetőben, az első világháborúban elesett katonák sírjánál. Az emlékhelyet a Civilek Háromszékért Szövetség, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete közösen tette rendbe. Bereczki Kinga szervező szerint történelmünknek ez a fejezete sem egészen ismert a fiatalok előtt. /Emlékezés a hősi halottakra Sepsiszentgyörgyön. = Erdély. Ma, nov. 1./2010. szeptember 27.Megalakul az Erdélyi Tehetségsegítő TanácsAlulírottak kifejezzük arra vonatkozó szándékunkat, hogy a közeljövőben létrehozzuk az Erdélyi Tehetségsegítő Tanácsot. Az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács csatlakozni kíván a Kárpát-medencei hatáskörű Nemzeti Tehetségsegítő Tanácshoz. Ennek a testületnek az lesz az alapfeladata, hogy a kiépítendő hálózat részeként összehangolja, hatékonyabbá tegye és bátorítsa az erdélyi tehetségépítő kezdeményezéseket, a már működő tehetségpontokat és programokat. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a munkával jelentős mértékben hozzájárulhatunk az oktatás színvonalának az emeléséhez, tehetséges fiataljaink támogatásához, az erdélyi magyar társadalom jövőjének alakításához. Aláírók: Bereczki Kinga tanár, Amőba alapítvány, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tag Sepsiszentgyörgy Dávid Géza tanár, Tamási Áron Főgimnázium, Székelyudvarhely Demeter Albert tanár, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár Laczkó György igazgató, Tamási Áron Főgimnázium, Székelyudvarhely dr. Péntek János nyelvész professzor, Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár Somai József közgazdász, Nyilas Misi Tehetséggondozó Egyesület, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tag Kolozsvár Szász Zoltán alelnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Varga László igazgató, Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda. erdély.ma 2011. január 28.A városi tanács továbbra is akadályozná lapunk szabad terjesztésétTegnapi ülésén — bár némi akadályoztatás árán — ismét napirendjére tűzte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Háromszék megyeszékhelyi lapárusító bódéi helyfoglalási szerződésének meghosszabbítását. A tervezetet (az RMDSZ-es és román tanácstagok ellenkezésével) ezúttal sem fogadta el a testület, viszont Antal Árpád polgármester ígéretet tett egy új, a városvezetés mai elvárásait tartalmazó szerződés kidolgozására. Ez a lépés — reméljük — a lapunk ellen indított ellehetetlenítési eljárás végét jelenti. Az immár több mint egy éve húzódó hercehurca hátterének megvilágítására az eddigi történések felidézése szükséges. A Háromszék 1992-ben alapított saját lapterjesztő hálózatot, hogy e lépésre kényszerültünk, nem a postai terjesztés ellenében, hanem annak kiegészítésére szükségeltetett. Sepsiszentgyörgyön tíz lapárusító helyet működtetünk, ezekből hét közterületen található — természetesen, a törvényes előírások betartásáért helyfoglalási szerződést kötöttünk az önkormányzattal, 2004-ben három évre, lejárta után ugyancsak háromesztendős meghosszabbítási lehetőséggel. Ez működött is 2007-ben, tavalyra azonban az új városvezetés más elképzelés megvalósításához kezdett, egy, az RMDSZ érdekeltségi körébe tartozó lap felfuttatásáért a Háromszék ellehetetlenítésével próbálkoztak. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele néhai szerkesztőségi székhelyünk története is, hadd ne ragozzuk a múltat: mi területi autonómiánkat megvalósítottuk. A támadás gazdasági vonalon folytatódott ellenünk, a lapárusító bódéink helyfoglalási szerződését előbb változatlan formában hosszabbította volna meg az önkormányzat, erre a testület gazdasági bizottsága rá is bólintott, ekkor azonban a városvezetés egy társulási szerződés ajánlatával állt elő, mely értelmében a butikok helyét ingyen kapta volna lapunk — és az RMDSZ-es lap, illetve egy igencsak kis példányszámú, ám koalíciós érdekeltségű román újság is —, ellenszolgáltatásként a városháza hirdetéseit, reklámjait kellett volna meghatározott mennyiségben, díjmentesen közölnünk. Ez határozattervezetként az önkormányzat napirendjére került, első nekifutásra azért bukott el, mert néhány képviselő a sajtó függetlensége elleni támadásként értelmezte a társulási szerződést. Majd másodszor is napirendre került a tervezet, ekkorra már kiderülvén több háttértörténés, újból elvetette a testület. A tavalyi év folyamán lapterjesztőnk többször is törleszteni kívánta a bérleti díjat, ám erre nem volt jogi lehetőség (a bérleti díj összegét ugyanis az önkormányzatnak kellett volna közölnie a céggel). Ez azonban jó indok volt arra, hogy a szerződés meghosszabbítására vonatkozó, a tegnapi tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet ne kapja meg a városháza jogászának szakvéleményezése alapján a jegyzői jóváhagyást. A tervezetet egyébként Kovács István MPP-s tanácstag terjesztette elő, elmondván, lapterjesztőnk — némi kényszerű közbenjárással — visszamenőleg törlesztette a várossal szembeni "adósságát", sőt, az idei első negyedévre is kifizette a bért, vállalja az urbanisztikai szempontok teljesítését (a városvezetés új kinézetű butikokat terveztetett), illetve a bér tárgyalásos úton történő módosítását is, valamint a városvezetés által kért egyéb feltételek teljesítését, így például a parkolójegyek árusítását. A polgármester ellenben azt javasolta, a városháza kössön két hónapos szerződést lapterjesztőnkkel, ezalatt döntsenek arról, meghirdetik-e a licitet az újságárus bódékra a város egész területén, vagy lapterjesztőnk számára kidolgozzák egy újabb szerződés feltételeit. Több hozzászólással ebből vita alakult ki, többek között Bereczki Kinga MPP-s tanácstag fejtette ki, a közvéleménnyel megy szembe a tanács, ha akadályozzák, hogy küldetésünknek eleget tegyünk. Kovács István pedig azzal is érvelt, a gazdasági patriotizmuson túl — a másik két lapot, melynek társulási szerződést ajánlott a polgármester, nem Szentgyörgyön bejegyzett cég működteti — a Háromszék a város egyik sajátos értéke, "szentgyörgyikum". A vita adott pillanatában Antal Árpád bizottság felállítását is javasolta, ezt azonban elvetették, s a hosszúra nyúlt tárgyalásnak a határozattervezet elnapolására tett javaslatával próbált véget vetni az ülésvezető Klárik Attila — ezt azonban leszavazták, miként a szerződésünk meghosszabbítására vonatkozó határozattervezet sem nyerte el a testület kétharmados támogatását. A szavazás után azonban a polgármester kijelentette, úgy tekinti, mintha halasztás történt volna annak érdekében, hogy egy rendes, pontos feltételeket tartalmazó szerződésjavaslatot kidolgozzanak (bár nem értjük, mit kellene még kidolgozni, amikor eddig is minden jogszerűen működött) — s mert magyar ember szava kontraktus, bízunk benne, hogy immár lapunk és a város számára is kedvezően alakulnak dolgaink. Váry O. Péter. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. szeptember 27.Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat: honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál; családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt; tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál; közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén; vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából; cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál; Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál; kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából; az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek; segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül; hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára; tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál; tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által; népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában; a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek; tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről; természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől; rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában; érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével; otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában. A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására. A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is. A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól. A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával. A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót). Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma 2011. október 28.Brüsszeli hullámok SepsiszentgyörgyönNem ment simán a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tegnapi ülésén a Székelyföld brüsszeli irodájának működtetését felvállaló egyesület létesítéséről szóló határozattervezet megszavazása, bár az alapítók – a város és a megyei tanács – a jogilag kivitelezhető legegyszerűbb utat választották, ez számos képviselőnek nem nyerte el tetszését. A brüsszeli iroda finanszírozását egy közösségfejlesztési társulás létrehozásával látják kivitelezhetőnek a kezdeményezők, mint Antal Árpád polgármester a tegnapi tanácsülésen ismertette, a társulást a város és a megyei tanács alapítaná, utólag lépnének majd be a hargitaiak (megyei tanács, városi önkormányzatok), illetve a marosiak közül, akik tudnak. Mint indokolta, azért e kevés alapító, mert így hamarabb és egyszerűbben, illetve Sepsiszentgyörgyön remélhetőleg akadálymentesen kivitelezhető a társulás jogi bejegyzése, ha több alapító lenne, könnyebben „megtorpedózható" lenne a hivatalosítás, volt már ilyenre példa. Az ellenvetések sorát Gazda Zoltán kezdte, aki – bár kiemelte a brüsszeli iroda jelentőségét – „súlyos szépséghibának" nevezte, hogy a Székelyföld uniós lobbizásáért létesített iroda finanszírozását indulásból csupán a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vállalja fel, szerinte legalább a három megyei és a három megyeszékhelyi tanácsnak kellene a társulást létrehoznia, utána a Maros, Hargita, Kovászna megyei városoknak is kellene csatlakozniuk, a községektől viszont nem lehet elvárni, hogy pénzzel besegítsenek. Aztán Ivan Nicolae fogalmazott meg számos jogi kifogást, mint mondta, a határozattervezetet vissza kellene küldeni megfogalmazójának (a statútumot és az alapító oklevelet a megyei tanács dolgozta ki), hogy simítson még rajta, ráférne. A sort Bereczki Kinga zárta, aki szerint „annyi kérdés merült fel", hogy érdemes lenne átgondolni, esetleg halasztani, s majd utólag visszatérni a témára. A polgármester felvetésére, hogy mi a sok kérdés, azt felelte: az alapítók nem fedik le Székelyföld területét. Az a kérdés, mit akarunk: hogy működjék a brüsszeli iroda, vagy hogy olyan reprezentatív társulást hozzunk létre, melyet a jogi útvesztők során számtalanszor kikezdenek, s a végén nem jegyeznek be – érvelt a polgármester. Részletkérdések megvitatása után a végső szavazásnál a határozattervezet ellen voksolt a román képviselők közül kettő, a másik kettő tartózkodott, akárcsak Gazda Zoltán, Bereczki Kinga és Bálint József is. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 22.Megbuktak a közintézmények a „magyarnyelv-vizsgán”Hiányos a kétnyelvűség a Kovászna megyei közintézményekben. A Civilek Háromszékért Szövetség nyolc hivatalban vizsgálta meg, milyen mértékben tartják be, illetve egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését az ügyintézésben és az ügyfélszolgálatban. Megfogalmazásuk szerint az eredmény lehangoló, elsősorban a román nyelvet használják, a honlapok 90 százaléka csak román nyelvű, a hivatalos értesítésekben mindössze egyetlen intézmény fogalmaz két nyelven, a hivatalos dokumentumok pedig minden esetben csak román nyelvűek, és még az alkalmazottak magyar nyelvtudása is hiányosnak bizonyult. A szövetség elemzése szerint a kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblákon és az intézmények névtábláján érhető tetten, a gyakorlati alkalmazásban kevésbé. A Civilek Háromszékért Szövetség az elmúlt év végén internetes szavazást kezdeményezett a kétnyelvűségről, azonban mindössze félszázan szavaztak, ezért az eredményt nem tartották megalapozottnak. Idén folytatták a felmérést, az önkénteseik két hónapon keresztül kérdőíveket töltettek ki a vizsgált hivatalokban, kilenc szempontot vettek figyelembe, arra fektetve a hangsúlyt, hogy mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata az ügyintézésben és a tájékoztatásban. Az összegzés szerint a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség szerepelt a legjobban, az intézményben a 9 szempont közül ötre jó vagy kielégítő a válaszok többsége, második helyezett a fogyasztóvédelmi hatóság, a harmadik a közpénzügyi hivatal. A tanfelügyelőség, a prefektúra, az útlevél-kibocsátó hivatal, az állat-egészségügyi igazgatóság és a kataszteri hivatal ennél rosszabbul teljesítettek. Bereczki Kinga, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta: nyilvánosan oklevéllel jutalmazzák majd a „nyertes” intézményt, abban bízva, hogy honlapjának és hivatalos dokumentumainak magyar fordításával jó példát nyújt a többi közintézménynek. Korábban az EMI háromszéki szervezete is feltérképezte a kétnyelvűséget a megyében, ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a homlokzati táblák többsége kétnyelvű, azonban az intézményeken belül és a honlapokon általában csak románul tüntetik fel a közhasznú információkat. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2013. február 26.A változást magunkon kell kezdeni – Az EMI kétnyelvű táblákkal hívja fel a figyelmet nyelvi jogainkraMégpedig sürgősen. Ha nem változtatunk a helyzeten, székely közösségünk rövid időn belül felszámolódik. Előttünk a fájdalmas példa: Marosvásárhely, ahol még nem olyan régen a magyar közösség vezető helyzetben volt, mára már teljesen kiszolgáltatottá vált, nem szólhat bele még a saját dolgaiba sem. Szörnyű érzés idegenné válni a saját szülőföldön. Sepsiszentgyörgy is ezen az úton halad. De még mindig nem késő cselekedni. Van egy 25 százalékos előnyünk, amivel, ha tudatosan gazdálkodunk, lassíthatjuk a folyamatot, sőt, megakadályozhatjuk azt. Ne várjunk megoldást a politikumtól, csak magunkra számíthatunk. Mi pedig sokan vagyunk, ez jelenthet megoldást, ha akarjuk. Először is önvizsgálatot kell tartanunk: mit jelent számunkra az, hogy magyar? Hogyan éljük meg ezt a mindennapjainkban? Nem elég csak magyarnak születni, azért tenni is kell: odafigyelünk a nyelvre, nem használunk idegen szavakat, igényeljük a magyar nyelv használatát iskolákban, hivatalos helyeken, üzletekben, munkahelyen, mert ehhez jogunk van. Ugyanezt a tudatosságot elvárjuk a családtagjainktól, gyermekeinktől is. Érdeklődéssel fordulunk a történelmünk, hagyományaink felé. Most már egyre több a hamisítatlan, igaz forrás. Fel kell kutatni őket, meg kell ismernünk a saját történelmünket, csak így érezzük magunkénak ezt a földet, és csak így tudunk meggyőződéssel kiállni jogainkért. A tévézésre szánt időt fordítsuk inkább olvasásra, családi beszélgetésekre, gyerekekkel való foglalkozásra – sokkal többet ér. Költséges utak helyett néha váltsunk honismereti körutakra, családi kirándulásokra, természeti szépségeink megismerésére. A változás folyamatában a tudatunk erősítése nagyon fontos. Ezt megélhetjük közösségi szinten is, ha időt szánunk a társas kapcsolatokra, közösségekbe járunk, és egyéni tapasztalatainkat, élményeinket megosztjuk másokkal is. Ez erősít bennünket és erősíti közösségünket. A változtatásnak, az öntudat erősítésén túl, van még egy másik eszköze: a pénz. Bármilyen kevés, jelentőséggel bír, hogy azzal mi rendelkezünk, mi döntjük el, kinek és hová költjük. Megélhetésünk, életminőségünk szempontjából nagyon fontos, hogy a pénz helyben maradjon, ne áramoljon ki a közösségből. Jelenleg a multinacionális cégek (bevásárlóközpontok, bankok stb.) kiszivattyúzzák a pénzt a közösségből. Ezért legyünk megfontoltak, ne az olcsóság legyen az egyetlen szempont a vásárlásainkban, mert később ennek sokszorosan megfizetjük az árát: gyermekeinknek nem lesz munkahelye (már most is egyre kevesebb van). Csak a szükségeset és helyi üzletekben vásároljunk. Már ezzel a lépéssel is sokat teszünk a megerősödésünkért. Ehhez persze ki kell iktatni a kereskedelmi tévében folyó reklámok ártó hatását, amelyek valósággal arra ösztönöznek bennünket, hogy életünk értelmét és célját a vásárlásokban határozzuk meg. Összegezve: a változás bennünk van. Kezdjük azzal, hogy iktassuk ki a családromboló és agykárosító televíziót a lakásból. Foglalkozzunk többet a gyerekkel, magunkkal, a családdal, járjunk közösségekbe, foglalkozzunk magyarságunkkal, és ápoljuk azt nap mint nap. Használjuk helyesen a nyelvünket, és válogassuk meg az olvasnivalót. Pénzünkkel bánjunk tudatosan, ne romboljuk, hanem építsük vele a közösségünket. Életünk kiegyensúlyozottabbá válik, és mindamellett még nagy megtakarítást is elérhetünk a családi költségvetésben, ha takarékos és ésszerű életszemlélet szerint élünk. Mindezt csak egészséges nemzeti öntudattal érhetjük el. Kezdjünk el dolgozni rajta, már ma, és változni fog minden. Bereczki Kinga Háromszék Erdély.ma, 2013. március 19.Kitüntették az év civil szervezetétTizenhét háromszéki civil szervezet előző évi, közösségre nézve legkiemelkedőbb programjait, eredményeit értékelte a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) vezetőtanácsának öt tagja – a jelöltek Az év civil szervezete díjra pályáztak. Sepsiszentgyörgyön múlt szerdán szűk körben adták át az elismerést, melynek alapítói a helyi közösség számára hasznos és fontos programok megvalósítására ösztönzik ily módon is a civil szervezeteket. Az elbírálás során egyebek mellett szem előtt tartották a megvalósított programok üzenetét, az általuk megjelenített értékeket, a tevékenységek eredményességét, kiterjeszthetőségüket, a közösségre gyakorolt hatásukat. Huszonhárom pontot kapott az elbírálás során, s ezzel harmadik lett a rangsorban az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete, tíz ponttal magasabb értékelést tudhat magáénak a Gyulafehérvári Caritas megyei képviselete, mely az őrkői játszótér helyiek bevonásával történő létrehozásáért kapott elismerést. A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) legeredményesebb projektjével, a közösségikártya-programmal pályázott, s ezzel megszerezte a legmagasabb pontszámot. Az év civil szervezete díját átvevő Fleckhammer Ottó, a HKA elnöke úgy fogalmazott, céljuk a közösségi öntudat fejlesztése, hogy érezzük, pozitív értelemben is egymásra vagyunk utalva. A rendezvényt megelőzően a CIVEK két állásfoglalását Bereczki Kinga elnök ismertette. A megyeszékhely képviselő-testületének ingatlanadó-emelésre vonatkozó határozata következményeit ecsetelve rámutatott: az intézkedés a vállalkozók mellett a városban tevékenykedő civil szervezeteknek is anyagi megterhelést jelent, hiszen némelyek saját ingatlannal rendelkeznek. Kifogásolják, hogy a felkínált adó-visszatérítési lehetőség a civil szervezetekre nem vonatkozik, s mivel nem termelnek profitot, számukra az adók befizetése komoly terhet jelent. Ez a döntés azt mutatja, hogy az önkormányzat nem érti a civil tevékenységek dinamikáját, azok jellegzetességét, számára a civil társadalom nem partner a városfejlesztés terén – fogalmazott Bereczki. Hangsúlyozta: az adóterhek növelése miatt fokozott figyelemmel követik a testület kezelésében lévő helyi pénzalapok szétosztását, a civil szervezetek támogatását célzó finanszírozást. A CIVEK álláspontja szerint a pályázati alap kezelése nem átlátható, ezért megkérdőjelezhető a támogatások elbírálása. A hiányosságok kiküszöbölésére, szakszerű értékelési kritériumrendszer kidolgozására a CIVEK együttműködést ajánl a képviselő-testületnek – jelentette be a tömörülés elnöke. Demeter Virág Katalin Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. április 27.Tehetséggondozás SzékelyföldönA szervezett tehetséggondozás székelyföldi intézményét hozta létre egy pedagógusokból, vállalkozókból, civil szervezeti vezetőkből álló csoport. A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács háromtagú elnökségéből ketten háromszékiek: Bereczki Kinga, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagja, elnök, Tulit Ilona nyugalmazott magyar szakos pedagógus, alelnök. Az SZTT az Erdélyi Tehetségsegítő Tanáccsal partnerségben végzi tevékenységét. (r) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 22.Magyar nyelvű iskolai minősítéseket követelnek a civilekMagyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította nyelvi kampánya harmadik szakaszát: „A magyar nyelv védelmében Háromszéken" című akció célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe. Berecki Kinga a CIVEK elnöke sajtótájékoztatón elmondta, erre az 1/2011-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazza, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint, a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte bine-t vagy egy bine-t”, nem használják és nem ismerik a magyar kifejezéseket. A CIVEK a jelenleg használt román értékelések – Foarte bine, Bine, Suficient, Insuficient – helyett javasolja a „Kitűnő”, „Jó”, „Elégséges” és „Elégtelen” minősítéseket. A román nyelvű értékelések használata rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott, mondta Bereczki Kinga. A CIVEK kezdeményezéséről Keresztély Irma főtanfelügyelő a Sláger Rádiónak elmondta, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmazza a pedagógus. Az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat szerveznek, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, hogy a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Iskolákban szerveznek vetélkedőket, például arra biztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül. A CIVEK 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Ennek eredményeként egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak, a kétnyelvűség leginkább a névtáblákon érhető tetten, a gyakorlatban kevésbé. Kovács Blanka www.slagerradio.ro Erdély.ma 2013. május 22.„Foarte bine helyett jelest!”Magyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította hivatalosan a több éves nyelvi kampánya harmadik szakaszát. A magyar nyelv védelmében Háromszéken című egyéves terv célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy az emberek minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe. Berecki Kinga, a CIVEK elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, erre az 2011/1-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazva, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte binét vagy egy binét”, nem használják és nem is ismerik a magyar kifejezéseket. Ez pedig – tette hozzá – rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott. A CIVEKéppen ezért arra kéri a pedagógusokat, éljenek a nyelvi jogokkal, vessenek véget az eddigi „öndiszkriminációnak”. Nem így tudja azonban Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki a Krónika megkeresésére leszögezte, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmaznia a pedagógusnak. A CIVEK egyébként az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat terveznek szervezni, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Az iskolákban is szerveznek majd vetélkedőket, például arra bíztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül. A CIVEK – mint korábban is beszámoltunk – 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Berecki Kinga most elmondta, kampányuk kézzelfogható eredménye, hogy egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) | 2013. szeptember 21.Mi, hol, mikor?Ünnep Csernátonban A csernátoni Haszmann Pál Múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóján ma 13 órától ünnepi rendezvénnyel emlékezik a múzeumalapításra. A megnyitó után bemutatják A csernátoni Haszmann Pál Múzeum című albumot, majd a rádiókiállítás működőképes darabjait szólaltatják meg. 15 órától a Codex régizene-együttes koncertje, 16 órától pedig a Csernátoni burrogtató című gépésztalálkozó, régi gépek bemutatója várja az érdeklődőket. A Nemzetközi Néptáncfesztivál és Őszi Vásár programja Ma: 11 órától a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban borvízkóstolás; a színpadon táncegyüttesek műsora; 13 órától vásári bábjáték: Szegény ember királysága (Cimborák bábszínház); 15 órától népviselet-bemutató a külföldi néptánccsoportok közreműködésével; 15.30 órától táncegyüttesek műsora; 17.30 órától a Nemzetközi Néptáncfesztivál gálája: Világok tánca – a fesztivál résztvevőinek közös produkciója; 18.30 órától Fabatka és meghívottai (Sepsiszentgyörgy); 21 órától Nadara zenekar; 21.30 órától táncház, nemzetközi folkest a Bástya vendéglőben. Holnap: 11 órától Tökfesztivál a vásártéren: töklámpáskészítés, tökszobrászat, tökínyencségek felszolgálása (záróra: 16 óra) – a Gyermekek Palotájának környezetvédelmi köre és a Dr. Kovács Sándor Cserkészcsapat; 12 órától a színpadon gyermektáncház a Folker együttessel; 17 órától Párbeszédek az udvari zene és a népzene, valamint az udvari táncok és a népi táncok között – muzsikál a Codex együttes (Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda), közreműködik a Háromszék Táncegyüttes és a Passeggio Historikus Táncegyüttes (Kolozsvár); 18.30 órától menasági énekek és táncok – Repülj, Madár Hagyományőrző Egyesület; 20 órától Muzsikás együttes (Budapest). Állandó programok: 10–20 óráig őszi termény- és kézművesvásár a Szabadság téren; 11–20 óráig borvíztörténeti kiállítás – a Kulturális Örökségnapok részeként az Erzsébet parkban; 11–17 óráig népi gyermekjátékok – a Guzsalyas Alapítvány, a Caritas Családsegítő Szolgálata, a Dr. Kovács Sándor Cserkészcsapat, a Tanulók Palotája, valamint a Vöröskereszt közreműködésével a Szabadság téren; 11–17 óráig történelmi játékok – Toma és csapata (Tolna) az Erzsébet parkban; 14–15 óráig Jó ebédhez szól a muzsika – István Ildikó és zenekara zenél a vásári csárdában; 13–15 óráig vásári csárda hagyományos étkekkel és borkert; 18–20 óráig estebédhez szól a muzsika – István Ildikó és zenekara zenél a vásári csárdában. További részletek a www.sepsi.ro oldalon találhatók. Béke-világnap Kézdivásárhelyen A Zöld Nap Egyesület és a kézdivásárhelyi sportiroda immár ötödik alkalommal emlékezik meg a béke világnapjáról ma 18 órától. Kérik a lakosságot, hogy ma délután alkossák meg velük a békejelt a városi sportcsarnok és a stadion között. Ha lehet, mindenki fehér felsőben menjen a rendezvényre. Bővebb információ a zoldnap.info/web/bekenapja_otodszor honlapon. Civil konferencia A sepsiszentgyörgyi Lábas Házban Nyelv és közösség, nyelvi jogaink című konferenciával folytatódik ma a Civil Napok programja. 9.30 órától a Civilek Háromszékért Szövetség elnöke, Bereczki Kinga köszöntője, után a következő előadások hangzanak el: A nyelvi közösség szolgálata. Tudunk-e élni a joggal? – Tulit Ilona, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács alelnöke; Gyakorlati jogérvényesítés az anyanyelvhasználat terén – Horváth Kovács Ádám, a Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke; Kétnyelvűség az intézményekben és a vállalatoknál – Szőcs Csongor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke; Anyanyelvhasználat Székelyföldön – Helyi kezdeményezések és projektek bemutatása – Soós Gyula önkéntes; Jogok a jogtalanságban – Gazda József szociográfus és művészeti író; A magyar nyelv védelmében Háromszéken – Bereczki Kinga. 12 órától a konferencia zárása. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. szeptember 24.Éljünk nyelvi jogainkkal (Magyar minősítéseket az elemi iskolában)Magyarul jegyezzék be a minősítést az ellenőrző könyvbe az elemi iskolák magyar tannyelvű osztályaiban – ezzel a felhívással fordul a sepsiszentgyörgyi székhelyű Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az oktatókhoz, ugyanakkor a szülőket is megszólítják, követeljék jogaik tiszteletben tartását. Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke elmondta: nyelvi kampányuk első lépéséről van szó. Felhívást intéznek a pedagógusokhoz, hogy oktatói munkájuk során fokozottan figyeljenek az ifjúság öntudatra való nevelésére, az új iskolai év kezdete legyen egyúttal nemzeti önazonosságunk erősítésének kezdete jogaink, anyanyelvi jogaink gyakorlásában. Ennek egyik megnyilvánulása a minősítések magyar nyelven való bejegyzése az ellenőrző könyvbe: nagyon jó, jó, elégséges, illetve elégtelen. Ismételten felkérik erre a tanítókat, hogy gyermekeink ne kényszerüljenek idegen szavak, kifejezések használatára, ne rontsák anyanyelvünket, egyben öntudatukat rombolva. A szülőket arra kérik, segítsék ebben a pedagógusokat, igényeljék az iskolák vezetőitől a magyar nyelvű kommunikációt: értesítéseket, közleményeket, ezek hiányában jelezzék észrevételeiket az igazgatóságon. Kérik továbbá a tanfelügyelőség közreműködését: bátorítsa, biztassa az oktatókat ebben. Bereczki Kinga hozzátette, a minősítés anyanyelven való bejegyzése nem törvénytelen. Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke teljes mértékben támogatja a tavalyi kezdeményezés megismétlését. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amit Daniel Funeriu volt oktatási miniszter rendeletei jelentenek. Míg egyik rendeletben nem nevezi hivatalos iratnak az ellenőrző könyvet, két hónappal később már oda sorolja. Bereczki Kinga hangsúlyozta, a tanügyi törvény szavatolja az anyanyelvű oktatást, ehhez képest Funeriu második rendelete korlátozást jelent. Miként lehet komolyan venni olyan törvénykezést, amely két hónap alatt egymásnak ellentmondó rendeleteket bocsát ki, ráadásul nemzetközi egyezményekkel ellentétes rendeleteket?! A Románia által is aláírt európai nyelvi charta garantálja a nyelvhasználatot, ezért arra buzdítják a tanítókat, magyarul minősítsenek, mert az nem törvénytelen. Az áttörés a szülőkön és a tanítónőkön múlik – tette hozzá Kiss Imre. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. október 31.A tehetséggondozásértSzékelyföldi tájékoztató körútja első állomásán, Sepsiszentgyörgyön a szervezett tehetséggondozás témával tartott találkozót pedagógusok részvételével kedden az áprilisban alakult Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács. Bereczki Kinga, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: az SZTT célja intézményes és szakmai háttér megteremtése a szervezett tehetséggondozás számára, amelynek első szakaszában elkészítik a tehetségtérképet, összeállítják a tehetségterületek lajstromát, és megkeresik azokat a szakembereket, akik oktatóként, mentorként részt vennének a tehetséggondozásban. A székelyföldi tanács együttműködik az Erdélyi Tehetségsegítő Tanáccsal, jövő héten mindkét szervezet részt vesz a Kárpát-medencei tehetséggondozó magyar szervezetek találkozóján. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
